Klímaváltozás, energiaéhség, vallási konfliktusok, túlnépesedés, nyomor – napjaink globális problémái, amik miatt 2019-ben is okunk van attól tartani, hogy hamarosan új típusú válságok előtt állunk. A fejlett országokban az ingatlanpiacok és a részvények túlárazottak, a gazdasági növekedés számos területen fenntarthatatlannak látszik. Éppen ezért ma csak azok a befektetések biztosak, amelyek egy válság kitörése esetén sem veszítik el értéküket – ilyen például a megújuló energia.

Talán mindenki emlékszik a 2008-as gazdasági válságra kirobbanására. Habár alapvetően semmi köze nem volt a magyar gazdasághoz, és emlékezetes, hogy elsőre az akkori kormány még azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy “nem gyűrűzik be”, valójában több millió ember életére volt drámai hatással hazánkban is. Hirtelen vált világossá, mennyire sérülékeny Magyarország a nagy külföldi eladósodás és a gyenge gazdasági teljesítmény miatt. A devizahitelezés teljes kudarcával pedig még az olyan – addig biztosnak hitt – befektetésekben is évekre rendült meg a bizalom, mint az ingatlan.

Azt kevesebben tudják, hogy az egész 2008-as válság az ingatlanpiac területén kezdődött Amerikában. A bankházak hitelállományuk értékesítésével tettek szert extraprofitra, amelyet nem fektettek be, hanem vagy bérként és prémiumként kifizették vezetőiknek és alkalmazottaiknak, vagy pedig saját tartozásaik törlesztőrészleteire fordították. Vagyis John Smith 30 ezer dolláros tartozását A bank eladta B banknak 35 ezerért, aki C-nek adta tovább 40 ezerért, a tranzakciók közben azonban semmilyen hozzáadott érték nem jött létre, vagyis a többletpénz csak papíron létezett. Végül ez az egész modell – fedezet híján – összedőlt, a bankházak csődbe mentek, az ingatlanok értéke lezuhant, a hatalmas tartozások és kintlévőségek pedig elvesztették értéküket.

Ma, 2019 telén pedig sokan ismét azt gondolják, hogy az új gazdasági válság itt van a nyakunkon. Csak még pontosan nem dőlt el, hogy milyen területen üt be a ménkű. A 2008-ban kirobbant válság óta szárnyal a gazdaság teljesítménye, folyamatos konjunktúrában vagyunk, köszönhetően a válságkezelés gazdaságélénkítő eszközeinek. Azonban ezek hatása nem sokáig lesz fenntartható, nem lehet ezekre az eszközökre alapozni befektetéseinket. A következő válság indulhat ismét az ingatlanpiacról, de a túlárazottnak tartott amerikai részvénypiacról is – egyelőre csak találgatni tudunk. Hosszabb távon pedig az energiaéhség, a túlnépesedés és az új népvándorlás, valamint természetesen a mindezekkel összefüggő klímaváltozás okozhat gazdasági-politikai válságsorozatot. Ilyen, hosszú távon is bizonytalan környezetben érdemes a megtakarítások nagyobb arányát biztosabb befektetésekben tudni.

A válságoknak, főként a gazdasági-pénzügyi természetűeknek van olyan olvasata is, hogy ez egy lehetőség, amit sikeresen kihasználva hatalmas vagyonokra lehet szert tenni. Vannak ezt alátámasztó látványos példák, de nem sok: az ilyen sikerek mindig spekuláción alapulnak, óriási szerencse kell hozzájuk. A legtöbben a vagyonuk jelentős részét elveszítik a válságok során. Ugyanakkor ennek nem kell így lennie, minimalizálni lehet a kockázatokat azzal, hogy a lehető legbiztosabb befektetésekre váltunk a válságot megelőzően, és megelégszünk azzal, hogy a vagyonunk csak kisebb mértékben gyarapszik. Befektetőként ez a helyesebb stratégia óriási kockázatvállalás helyett. Biztos befektetéseknek pedig azokat az értékpapírokat tekinthetjük, amelyek hozama kiszámítható és garantált, valamint alappal számíthatunk arra, hogy a válság nem dönti be a kibocsátót. A megújulóenergia-piac pontosan ilyen: válságálló piac, mivel energiára mindig és egyre növekvő mennyiségben szükség lesz, a terület cégeinek működése az egyik legbiztosabb hátteret jelenti a befektetésekhez.

Az olyan fix kamatozású kötvények, amik hátterében fenntartható és jól jövedelmező, biztos beruházások állnak, azért jók, mert nemcsak megtartják, de megbízhatóan növelik is a befektetett tőkénk értékét. Kötvény sokféle létezik, a megújulóenergia-alapúak azért emelkednek ki mind közül, mert az iparág jövője minden számottevő szakértő szerint nemcsak biztos, hanem rakétaszerű emelkedésre lehet számítani. Az emberiségnek egyre több energiára van szüksége, a szél- és napenergia pedig tiszta, fenntartható, és nem kell érte háborúzni, mint mondjuk az olajért. Így biztosak lehetünk benne, hogy befektetésünk megtartja majd értékét válság esetén is.