Joggal várhatjuk el, hogy a megtakarításunk biztonságban legyen és értéke növekedjen, ezt pedig úgy érhetjük el, ha a rendelkezésünkre álló pénzt jó helyre fektetjük be.

Mindenki, aki rendelkezik megtakarítással, szeretné azt a legjobb helyen tudni. A megtakarítás anyagi biztonságot jelent, amihez szükség esetén hozzá lehet nyúlni. De abban az időszakban, amikor nincsen szükségünk rá, a megtakarításunkat célszerű úgy használni, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki belőle. Vagyis keressünk rajta.

A befektetés tulajdonképpen úgy fogható fel, hogy a pénzünk dolgozik nekünk. Nem költjük el, hanem valakinek kölcsönadjuk használatra, ezért cserébe hozamot várunk el. A hozam, vagyis a befektetésünk eredménye és növekménye mindig függ attól, hogy mibe fektetjük a pénzünket. Vannak olyan befektetések, amelyek hozama alacsony, míg másoké a magas hozam lehetőségét is magában rejti. A várható hozamok mindig a befektetések kockázatával állnak összefüggésben. Az alacsony kockázatú, biztonságos befektetések hozama alacsonyabb, míg a magasabb kockázatú befektetésekért cserébe magasabb hozamokat ígérnek.

Ma rengeteg befektetési forma között tudunk válogatni. Befektethetünk önállóan, például egy ingatlan megvásárlásával, vagy a megtakarításunkat valaki más tevékenységéhez adhatjuk kölcsön hozamért cserébe: mondjuk államkötvény, vállalati kötvény vagy részvény vásárlásával. És lehetőség van bankokon vagy befektetési vállalkozásokon keresztül is különböző értékpapírokba, befektetési alapokba tenni a megtakarításunkat. Ez mind az egyéni preferenciáinktól, főként kockázatvállalási hajlandóságunktól függ. Lássuk, mi a különbség a két leggyakoribb értékpapírforma, a kötvény és a részvény között!

A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvény jegyzésével, a meghatározott összeg megfizetésével a befektető hitelez a kötvény kibocsátójának, aki pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a meghatározott feltételek szerint visszafizeti a pénzösszeget, és előre rögzítettek szerint kamatot fizet. Ezzel a kötvény kibocsátója tőkét tud gyűjteni a tevékenységéhez, a kötvényt jegyző pedig egy biztonságos és kiszámítható befektetéshez jut. A kötvények esetében a biztonságos forma mellett fontos a kibocsátó biztos háttere is.

A másik elterjedt értékpapír, a részvény tulajdonjogot testesít meg: a részvény birtokosa a kibocsátó tulajdonosává válik, és tulajdonosi jogok illetik meg a részesedése arányában. A részvények esetében az osztalékfizetés lehet rendszeres jövedelemforrás, ám a befektetésként a részvények árfolyamemelkedése az igazán vonzó. Az árfolyam emelkedésére azonban nincsen garancia, a vállalat tevékenysége és a piaci folyamatok határozzák meg – így a kötvénynél sokkal kockázatosabb befektetési formáról van szó. Ugyanakkor hosszú távon nagyobb konckázat mellett magasabb hozam érhető el a részvényekkel.

A kiszámítható és biztonságos értékpapírok között a legkedvezőbb konstrukciójú papírok csoportjába tartoznak a fix kamatozású kötvények. Kötvényjellegükből adódóan biztonságos befektetési formának számítanak, a fix kamatozás miatt pedig kiszámíthatók, mivel előre pontosan kalkulálható a hozamuk. Vagyis előre pontosan tudhatjuk, mennyit keresünk az üzleten, mennyit keres nekünk a pénzünk.

A fix kamatozású kötvényeknek jóval magasabb a kamata, mint egy egyszerű bankbetétnek, a részvényekkel szemben biztonságuk és kiszámíthatóságuk teszi őket versenyképessé. Ráadásul jellemzően néhány százezer forintból már jegyezhetők remek kamatszintet biztosító papírok.

A kötvényvásárlás sokkal egyszerűbb például az ingatlanvásárlásnál, amely esetében rengeteg adminisztratív nehézség és járulékos költség merül fel. Ráadásul az ingatlanpiac ma nem annyira kiszámítható, és csak meghatározott, lényegesen nagyobb összeggel lehet beszállni, hiszen egy ingatlant megvenni csak sok tízmillió forintból lehet.

A mai piaci környezetben a kamatszintek alacsonyak, a hagyományos bankbetétek kamatlába rendkívül szerény. Ha valaki bankbetétben tartja a pénzét, gyakorlatilag alig kap kamatot utána. Mivel az eurózóna inflációja 2% alatt van, a bankbetétben tartott megtakarítás reálértéke folyamatosan csökken. Ilyen környezetben azt lehet mondani, hogy a biztonságos befektetések esetében a 2% körüli vagy azt meghaladó – azaz reálérték növekedést biztosító – hozam már jónak számít. A 3-4% körüli hozamok pedig kifejezetten kedvezőek, ennél magasabb hozamokat a biztonságos eszközök között elvétve lehet találni, és már a kockázatosabb formák között gyakoribb. Bár az euró kamata alacsonyabb, mint a forinté, azoknak is megéri az euróban történő befektetés, akiknek a megtakarítása forintban van, mivel az euró sokkal stabilabb, értékállóbb és biztonságosabb deviza, hiszen több, erős gazdaság teljesítményétől függ.