Vannak fogalmak, amik olyan elterjedtek, hogy pontos jelentésüket szinte sosem kérdezi meg senki, az sem, aki rendszeresen használja ezeket. Ilyen a megújuló energia is. Az utóbbi pár évben nyilvánvaló okokból sokszor szerepel a közbeszédben, jelentése mégis sokak számára homályos.

Az általánosan elterjedt csoportosítás szerint a megújuló energiaforrásokat 7 típusba sorolhatjuk:

  1. Napenergia
  2. Szélenergia
  3. Vízenergia
  4. Hidrogén
  5. Biomassza
  6. Geotermikus energia
  7. Óceáni energia

A megújuló energiaforrások szó szerint a napfényben, a levegőben, a földben és az óceánban találhatók meg. Vagyis ezek az erőforrások bolygónk állandó fizikai és kémiai rendszerének részét képezik, így természetes úton folyamatosan meg is újulnak. Egyszerűen szólva: hiába használjuk őket, sosem fognak csak úgy elfogyni. Ezért nevezzük őket fenntartható energiaforrásoknak is, hiszen a használatuk nem jelenti a bolygónk kizsigerelését. Gyakran hangzik el az alternatív kifejezés is, aminek oka, hogy a mindennapokban az olajon és a szénen alapuló energiatermelés alternatívájaként tekintünk rájuk.

A megújuló energiaforrások használatával az emberiség folyamatosan növekvő energiaigényét környezetbarát módon lehet kielégíteni. Minél több ilyet használunk, annál jobban védjük környezetünket, hiszen annál kevesebb hagyományos energiaforrást kell igénybe venni. Így a klímaváltozás megállításában és az élhető, egészséges környezet megőrzésében elsődleges a szerepük. Mondhatjuk úgy is: ez az emberiség belépője egy tisztább jövőbe.

Mai tudásunk szerint a Földön található összes energiaforrás közül – beleértve a hagyományos és alternatív forrásokat is – a napenergia a leghatékonyabban használható az ember céljaira. A Nap energiája óriási, hasznosításának ökológiai lábnyoma pedig gyakorlatilag nulla. Hogyan lehetséges ez? A fotovoltaikus naperőművekben például a napfényből – speciális panelek segítségével –  képesek nagy mennyiségben elektromos áramot előállítani, mozgó alkatrészek és közvetítőközeg használata nélkül. A panelek hatékonysága olyan nagy, hogy egy átlagos napfarm működésének első évében megspórolja azt a szén-dioxid-mennyiséget, amely a napelemek gyártásakor keletkezik. Ezután pedig még legalább két évtizeden át képes áramot termelni, és azt az elektromos hálózatba gazdaságosan betáplálni.

Érdekel a napenergia és a megújulókban rejlő lehetőségek? Olvasd a blogunkat!