A naperőművet nem úgy kell elképzelni, mint egy atomerőművet, de nem is úgy, mint egy hőerőművet. Egész máshogy. Inkább úgy, mint egy farmot, ahol nem zöldséget, hanem áramot termesztenek. A napsütés az, aminek energiáját elektromossággá alakítják. A napfarm elnevezés azért is találó, mert sok helyen tényleg meglévő mezőgazdasági épületek tetején helyezik el a napelemeket.

Nézzük, miben más a napfarm egy bármilyen más erőműhöz képest:

  • A naperőműben nincsenek mozgó alkatrészek.
  • A naperőműbe nem kell semmilyen üzemanyagot beletölteni.
  • A naperőmű tulajdonképpen rengeteg napelempanel viszonylag kis helyen összezsúfolva.
  • Ezek a panelek állhatnak állványokon, de elhelyezhetők akár épületek tetején is.
  • A panelek a napsugárzást összegyűjtik, az így nyert energiát pedig villanyárammá alakítják.
  • Ezek az úgynevezett fotovoltaikus panelek.
    • Foto=fény
    • Volta=áram
  • Tehát a napfényből áram lesz. Ilyen egyszerű.
  • Nincs környezetszennyezés, hiszen nem égetnek el és kibányászni se kell semmit.
  • Minél több a naperőmű, annál fenntarthatóbb az áramtermelés.
  • A napenergia használata harc a klímaváltozás ellen. Ökológiai lábnyoma 0 közeli.

A naperőművek a helyi elektromos hálózatába táplálják be az áramot, amiért a villamosművek piaci árat fizet. A napfarmon termelt elektromosság ugyanúgy használható, mint az atomerőműben készült. Előállítása során viszont nincs károsanyag-kibocsátás, a felhasznált erőforrás megújul, a nap újra kisüt. Minimális a hibalehetőség és senki sincs kitéve veszélynek.

A napfarmok létesítése anyagilag viszonylag költséges. Éppen ezért az ezzel foglalkozó vállalkozások általában bankokkal és egyéb pénzintézetekkel együttműködve, lakossági befektetőket is bevonva teremtik elő rá a fedezetet. Ezután az áramszolgáltatóval jellemzően 10-20 évre megállapodnak abban, hogy megvásárolja a farmon termelt villamosenergiát. Így lesz a naperőmű fenntartható, biztonságos és jövedelmező üzlet, miközben a leginkább környezetbarát energiatermelési mód. Befektetés a jövőbe.